Nők az úton

Az amerikai nőket keményen sújtja a válság
ÁLOM RECESSZIÓS KIVITELBEN (Elle Magazin, 2010 május)
Gazdasági válság közepette finoman szólva illetlenség méregdrága designer retikült fitogtatni, ezért a jobb időkben önfeledten költekező amerikai fashionista dívák recessziós dívaként újjászületve bizonyítják, hogy a válságot stílusosan is át lehet vészelni.
Vegyünk például egy Anya Hindmarch tervezésű 1.235 dolláros lakkbőr táskát arany fémcsattal. A kaliforniai Mary Hall, a Recessziós Díva blog szerzője egy hasonlóan fényes, műanyagból készült ám szintén Anya Hindmarch tervezésű táskát vásárolt a

(tovább…)

Leleplezők: Amerika legveszélyesebb embere
(Elle Man, 2010 Tavasz)

Nixon elnök árulónak bélyegezte, nemzetbiztonsági tanácsadója Kissinger Amerika legveszélyesebb emberének titulálta. A RAND Corporation és az amerikai hadügyminisztérium egykori katonai elemzője, Daniel Ellsberg, aki a hetvenes években a vietnámi háború szigorúan titkos, igazi történetéről szóló Pentagon-iratok kiszivárogtatásával hősként és árulóként egyaránt elhíresült, ma ismét hallatja hangját, ezúttal az Amerika legveszélyesebb embere című, az idén Oscar-díjra is jelölt dokumentumfilm főszereplőjeként. Bár a film nem nyert, az alternatív nobeldíjas Daniel Ellsberg az Oscar-kampányhoz kapcsolódó médiafelhajtást  arra használta fel, hogy a végrehajtó hatalom legbelső berkeiben ma dolgozó honfitársait is leleplezésre buzdítsa.
Daniel Ellsberggel 2003 tavaszán a kaliforniai Santa Barbarán együtt tüntettünk az iraki háború ellen. Dant és (tovább…)

Egyensúlyteremtők
VÁLLALKOZNI JÓ!
(Elle Magazin, 2010 április)

Az üzlet férfidolog, szólt még nem is oly rég a fáma, ám ma világszerte, így nálunk is egyre több nő vezet saját vállalkozást. Alkalmazott társaikhoz hasonlóan a női vállalkozók is folyamatosan zsonglőrködnek szakmai álmaik és magánéletük összehangolása céljából, a vállalkozói létnek mégis  óriási előnye, hogy saját kezünkbe vehetjük életünk irányítását. Több tényező is vállalkozásra ösztökéli a nőket: nagyobb irányítást akarnak a munkájuk felett, és rugalmas munkabeosztásra van szükségük szakmai és családi felelősségeik összehangolására. Sok nőt frusztrál is a céges világ, részben a szakmai előmenetelüknek korlátot szabó üvegplafon-jelenség miatt, részben pedig egyszerűen azért, mert „nem én osztom be a saját időmet”.  Egy vállalkozás működtetésénak sok előnye és hátránya van, és nem  is mindenki alkalmas vállalkozónak, hiszen vállalkozni nem csupán munka, hanem

Kétévesek lettünk!

Az Elle Magazin 2007 decemberi számában jelent meg “A sodrodó generáció – Megtaláljuk álmaidat!” című riportom, melyben az Elle karácsonyi ajándékaként tárgyak helyett önmegvalósítási lehetőségeket ajándékoztunk az írás négy szereplőjének. E remekül sikerült akcióból kerekedett a “Nők az úton” című sorozat, melynek immáron 12-ik darabját az Elle Magazin 2010 februári számában olvashatjátok! Szeretném az évvége ünnepi, csendesebb hangulatában (tovább…)

Az Elle karácsonyi ajándéka: új lehetőségek!

A sodródó generáció – Megtaláljuk álmaidat!
(Elle Magazin, 2007, december)

A mai fiatal nők, ellentétben a korábbi nemzedékekkel, a családtól és a társadalomtól nem kapnak kész, rosszabb esetben előírt receptet arra, hogyan éljék életüket. Kaotikus világunkban önmaguknak kell saját útjukat meglelniük. Ebben segít nekik most karácsonyi ajándékként az Elle Magazin. (tovább…)

MITŐL DŐL A LÉ?
A hétköznapokban gazdag nők titka (Elle Magazin, 2009 május)

A meggazdagodáshoz vezető út sokkal simább, mint gondolnánk, mégis kevesen járnak rajta, pedig csak néhány dolgot kell betartani.  A kiindulási pont az, hogy azt kell csinálnunk, ami a személyes küldetésünk, az életfeladatunk, és amire igény van. Amikor ez a kettő találkozik, nos, ekkor kezd dőlni a lé.

Az anyagi jólét elérése korántsem afféle misztikus dolog, mint azt sokan gondolják. A legtöbbünkben gyermekkorunktól kezdve él egy kép a gazdagokról, és ezek a rosszul berögzült képek tartanak távol bennünket anyagi problémáink megoldásától. Például megtanultuk, hogy a sikerhez rögös út vezet, sok pénzt csak rengeteg munkával lehet keresni, ezért úgy gondoljuk, egyre többet kell dolgoznunk, hogy több pénzünk legyen, ráadásul ez nem egyeztethető össze a családi élettel. Az igazán gazdagok ezzel szemben rendszereket gondolnak ki, és azokat működtetik. Bármelyik nagy cég szervezeti felépítése ezen az elven alapul: az alkalmazottak, alvállalkozók végzik a  munkát, a főnökeik pedig irányítják a rendszert. A saját vállalkozásunkkal ugyanez a helyzet kicsiben – vallja Csapó Ida nők és pénz specialista, női önismereti tréner, a GazdagNők.hu honlap tulajdonosa és blogírója. (tovább…)

A self-made man mitosz vége:
Nem egyedül értem el!

Megelégelvén a Bush-éra vég nélküli adóvágásait,  Amerika űbergazdagai előbújtak a self-made man mítosza mögül, és azt hangsúlyozzák, hogy az egyén meggazdagodásában és sikerében a társadalomnak is szerepe van. A „gazdagság kötelez“ jelszavát zászlajukra tűzve vallják, hogy egy milliomos felneveléséhez is egy egész falu szükséges.

Warren Buffet, a sikeres amerikai befektetőcég, a Berkshire Hathaway elnöke a világ második leggazdagabb embere. Ben Cohen, a Ben & Jerry’s fagylaltmárkát létrehozó és fogalommá tevő üzletember 40 millió dollárral szállt ki a cégéből, amikor az Unilever megvásárolta. Martin Rothenberg bevándorlók gyermeke: a festő-mázoló és bolti eladó házaspár fiából multimilliomos szoftver-fejlesztő vállalkozó lett. Ők hárman látszólag megtestesítik az amerikai self-made man ideált. Mégsem azok. Egyikük sem gondolja, hogy kizárólag önerőből jutott el oda, ahol most tart. Sikereiket számos tényezőnek tudják be, többek közt a közoktatásnak, a tudományos kutatásnak  juttatott közpénzeknek, a kisvállalkozások állami támogatásának, alkalmazottaik teljesítményének és az erős jogi és pénzügyi szabályozó rendszereknek. (tovább…)

Rabszolgák a családban – Egy Ültetvényes család sarja bocsánatot kér

Az Egyesült Államokban a rabszolgaság nem ért véget 1863-ban a rabszolgák fölszabadításával, erőteljes öröksége napjainkban is él. Edward Ball, az egykori dél-karolinai ültetvényes Ball család ivadéka példanélküli tettre szánta el magát, amikor úgy döntött szembenéz családja rabszolgatartó múltjával. „Személyes erőfeszítést akartam tenni“ – írja „Rabszolgák a családban“ című könyvében, hogy számot vessek azzal, ami az ültetvényeken történt, semmint szemet húnyjak a valóság felett, vagy kifogásokat találjak rá“. Edward Ball útja gyökerei feltárására számunkra is tanulságos lehet. (tovább…)

Miénk lehet a világ!
Mire jó a tehetséggondozás? (Elle Magazin, 2008 október)

A Hudson Global Resources nemzetközi fejvadászcég tehetségmenedzsment szakemberei egy korábbi számunkban felajánlották, hogy olvasóink közül három jelentkezőnek segítenek saját útjukra rálelni. Riportunkban a három kiválasztott jelentkező számol be élményeiről. Szereplőink, Lelkes Gyöngyi, Szabó Barnáné Papp Margit és Tóth Orsolya úgy vélik, az élet nem feltétlenül a napi nyolc óra munka után kezdődik, hanem rögtön már ébredés után, és lefekvésig meg sem áll. Mindhárman úgy döntöttek, hogy az önmegvalósítás útjára lépnek, ám szükségük volt egy kis ösztönzésre. Ezt Miriam Hofstétól, a Hudson Global Resources fejvadász cég tehetségmenedzsment vezetőjétől, és munkatársától Nagy Edinától kapták meg, akik párban dolgozva három, egyenként másfél-kétórás egyéni foglalkozást ajándékoztak útkeresőinknek.

Az első foglalkozásokon élettörténetüket hallgatták végig figyelmesen. A szakemberek szerint mindhárom szereplő remek saját ötletekkel is előrukkolt jövőjével kapcsolatban. (tovább…)

Együtt az úton - Családi karriertervezés (Elle Magazin, 2009 április)

Manapság képzési lehetőségek színes palettája csalogat nőket és férfiakat egyaránt a sikeres és boldog élet megteremtésére – jobbára külön-külön. Az Családi karriertervezés programban ellenben a pár együtt és egymással kommunikál egyéni és családi céljaik közös megfogalmazására, megvalósítására.

A program célja segítséget nyújtani a családi élet zökkenőmentes kialakításához, egyrészről hangsúlyt fektetve az okos időbeosztásra, a közös szülő-gyermek programok kialakítására és a párok egymásra szánt idejének megtalálására, valamint a munkához, karrierhez kötődő tervek, álmok megvalósítására. „Együtt kell működnie a férfinak és a nőnek, akkor lehetnek igazán sikeresek“ mondja Csiszér Éva marketing és kommunikációs szakember, a foglalkozást szervező Tudatos Életert Egyesület elnöke. „Van egy közös erőforrásrendszer és azt kell elosztani, és vannak kötött feladatok, amelyeket el kell végezni“ – vallja Madai Krisztina coach, a Business Coach Szakmai Közösség tagja, a műhelyfoglalkozás egyik trénere, maga is négy gyermek édesanyja. (tovább…)

“Férfiak az úton: Mitől boldog egy férfi?”
(Elle Magazin,  2009 október)

Az elmúlt évtizedekben nemcsak a női, a férfiszerepek is óriásit változtak. A nők függetlenedése és térkövetelése a férfiak számára is megnyitotta a kaput az alternatív életpályák előtt.

Júniusi felhívásunkban olyan férfiakat kerestünk, akik másképp csinálják; akik a klasszikus karrier helyett az önmegvalósítás és/vagy a család mellett tették le voksukat, és (részben) szakítottak a hagyományos férfi családfenntartói mintával. Madai Kriszta és Soós Judit business coachok vezetésével Bardócz Tamás, Bognár Zoltán, Györgyi László és Stipan Sekerka részt vettek a Business Coach Szakmai Közösség életpálya tervezési workshopján. Ennek célja azon nehézségek felismerése feldolgozása volt, amelyekkel az illetők szemben találták magukat, amikor az alternatív életpálya mellett tették le voksukat. „Az volt a meglepő számomra, hogy a workshopunkon résztvevő négy férfi ugyanazon a síkon és ugyanolyan mélyen tudott beszélni e problémákról mint ahogyan női csoportjaimban megszoktam“ – mondja Madai Kriszta. „Ez a négy férfi nyitott volt a közösségi megosztásra, amire nincsen igazán mintájuk, ráadásul ellene mennek a főáramnak“. Míg a nőknél hosszú ideje természetes gondjaik női körben történő megbeszélésére, a férfiaknál más a helyzet. „A férfiak is mernek gondolkodni azon, hogy boldogok-e munkahelyükön és családjukban és tesznek is érte. Ők is szerenének több olyan fórumot, ahol ilyesmiről beszélhetnek, mert élvezik.“ – mutat rá Soós Judit (tovább…)

Nem hiszem, hogy akad olyan kislány, akit ha megkérdeznek, mi lesz nagykorában, azonnal rávágja: bankigazgató. Talán ezért is van női bankvezérekből olyan kevés, vallja Joó Zsuzsanna karriertanácsadó és coach, aki három olvasónkat meghívta másfél napos Sikeres női önmenedzselés tréningjére. Czékmány Patrícia, Tóth Alexandra, Vancsik Ivett mellett a szakértő is mesél személyes tapasztalatairól.

Bármennyire is kedves, helyes, simulékony kislánynak neveltek minket, jónéhányunkban benne van a versenyszellem, az önmegvalósítás kényszere, a vezetés képessége, a kockáztatás vágya, az alkotó kreativitás. Azaz minden együtt ahhoz, hogy kiváló munkaerők, vezetők vagy vállalkozók legyünk. Feltéve, ha akarunk, és ha mások is akarják. Joó Zsuzsanna szerint míg egy férfi számára magától értetődő, hogy a munkaerőpiacon (is) verseny van, addig a nőkbe belenevelt állandó megfelelési kényszer a legnagyobb belső gátja annak, hogy eljussunk a képességeinknek leginkább megfelelő posztra.

„A mai napig is komoly beosztású menedzser asszonyok hazamennek és főznek és sikálják a konyhát“ – mondja a szakértő, aki maga is többször módosított már pályát. „Miért vagyunk ilyen ostobák mi, nők, miért akarunk mi mindig, mindenhol megfelelni? Innentől kezdve sok házasság tönkremegy, az enyémmel is ez történt. Ha lett volna kellő önismeretem, ismertem volna technikákat, melyekkel az ember felkészülhet hasonló helyzetekre, akkor ezt ki lehetett volna védeni. Ez a nagy pofon új mederbe terelte életem. Legújabb szakmámban, karriertanácsadóként és life coachként ezért foglalkozom külön nőkkel is, Éva-karrierjüket egyengetve Azért lettem tréner és tanácsadó, mert rájöttem, meg tudom tanítani őket arra, hogy ne kövessenek el még több hibát. Nagyon ráférne mindenkire az életpályája tudatos szemlélése, technikák elsajátítása, hogy ne csak úgy sordorja őket az élet.“ (tovább…)

Felmérések szerint minden második nő állás nélkül marad, ha szülni megy, és gyakran nem sikerül visszailleszkednie a munka világába. Az elmúlt néhány évben azonban elindult egy lassú pozitiv folyamat: családbarát cégek, civil szervezetek, EUs projektek támogatják a kismamák munkaerőpiaci visszailleszkedését. Riportunk szereplői, Bukvai Beáta, Gálfi Henrietta, Gergácz Lili és Jakobsen Petra is sikerrel oldották meg a női lét nagy dilemmáját: munka és család harmóniáját.

Ez egyiküknek sem ment könnyen vagy egyedül, mindegyikük mögött ott állt a párja, családja, munkahelye, és a civil szervezetek nőket támogató programjai. „Egyrészt segíteni kell a nőket egyenként, másrészt mint csoportot“ – mondja Szabó Eszter, General Electric (GE) regionális kommunikációs igazgatója. Erre talált ki a GE egy új kezdeményezést, a Nők Hálózatát, melynek legnagyobb szerepe a cégen belül megoldásokat, mintákat adni, a kapcsolatottartást elősegíteni. „A kismamák gyakran elképesztő történetekkel fordulnak munkajogászainkhoz, sokszor az alapvető jogszabályokat sem ismerik, ezért nem tudják az érdekeiket képviselni‘ – mondja Kocsisné Péterfy Hajnal, a babafalva.hu portál főszerkesztője. A félreértéseknek elejét lehetne venni, ha munkavállaló és munkáltató nem kölcsösen gyanakodna egymásra, hanem normális kommunikáció lenne köztük. (tovább…)